Osztatlan közös tulajdon

Utolsó módosítás: 2011. április 30. 12:03

Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy több tulajdonos osztozik egy adott tulajdonon (pl. egy társasház kertjén).

Használata

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a tulajdon – meghatározott hányadok szerinti – használatára, birtoklására, azonban ezt a jogot az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére.

Ha a tulajdon hasznot termel (például a szóban forgó kertet bérbe adják) akkor a tulajdonostársakat az a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Ugyanilyen arányban terhelik őket a fenntartásával kapcsolatos költségek (a példánál maradva: a közös költségből gondozzák a kertet, kertészt fogadnak fel, öntözik a gyepet stb.)

Amennyiben a tulajdoni hányadok nem határozhatóak meg egyértelműen, úgy azokon egyenlően osztoznak a tulajdonosok.

A közös tulajdonra vonatkozó tulajdonjog – a törvényben meghatározott esetek kivételével – egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. A közös tulajdon birtoklása, használata, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, a szavazati jogok mértéke a tulajdoni hányadokkal arányos.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe, használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez.

A társasház közös tulajdonai

Társasházak esetében már az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő

  • lakásokat,
  • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. tároló),
  • épületrészeket,
  • épületberendezéseket (pl. lépcsőház, liftakna),
  • földrészleteket, valamint
  • az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek mellett pl. a házfelügyelői lakás is a tulajdonostársak közös tulajdonában lehet.

Az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát (állékonyságát) szolgáló épületrész akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

Hitelfelvétel

Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlant szeretnénk eladni vagy felajánlani fedezetként egy jelzáloghitelhez, akkor a bankok ún. használati megosztási megállapodást kérnek. Vásárlás esetén ezen kívül a többi tulajdonos elővásárlási jogáról szóló lemondó nyilatkozatokat is.

Vagyis az adott szerződés mértékéig az osztatlan közös tulajdont fedezetként is be lehet vonni.

Ha a lakások osztatlan közös tulajdonban vannak, akkor a tulajdonosok két dolgot tehetnek:

  1. társasházzá alakulnak, ahol külön tulajdonba kerülnek a lakások és közös tulajdonban maradnak a közös helyiségek (lépcsőház, kert, pince stb.),
  2. készítenek egy használati megosztási megállapodást, amelyből pontosan kiderül, hogy az egyes tulajdoni hányadok a természetben mely részét képezik az ingatlannak, vagyis ki melyik lakást használja.

A használati megosztási megállapodásnak részét képezi egy tervrajz is az ingatlanról, amin pontosan be vannak jelölve az egyes tulajdonosok által használt területek (lakások), illetve a közösen használt területek is, ha van ilyen az ingatlanban.

A használati megállapodás a költségkímélőbb és gyorsabb megoldás, a társasházzá alakítás legalább hatvan napot vesz igénybe, és jelentősebb költséggel is jár (alapító okirat elkészítése stb.)

Elővásárlási jog

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén, ha valaki értékesíteni szeretné a saját tulajdoni hányadát (lakását), arra vonatkozóan a többi tulajdonost elővásárlási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy elsőként ők vásárolhatják meg a tulajdoni hányadot, és amennyiben erre nem tartanak igényt, úgy erről a jogukról írásban le kell mondaniuk. Az ingatlan tulajdoni hányada csak ezután lesz értékesíthető.

Megszüntetése

Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a tulajdonosok a közös tulajdont eladják, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható vagy a meglevő külön tulajdon bővíthető vele (pl. ha a lakásunk mellett egy nem használt tároló van, azt megvásárolhatjuk).

Az eladásról (elidegenítés) a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A közösség az elidegenítés jogát akkor is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.

A határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársak figyelmét arra – a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül –, hogy élhetnek keresetindítási jogukkal.

A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

Forrás: ingatlanmagazin.com